A megtermékenyülést követő két hétben a megtermékenyített petesejt gyors osztódásnak indul: az egyetlen petesejtből kialakul a több mint száz sejtből álló csíratelep, amely a petevezetéken keresztül eljut a méh üregébe.
Körülbelül harminc órával a megtermékenyülés után a petesejt két egyforma részre osztódik. Újabb tíz óra elteltével a csíra újra osztódik, most már négy részre. Három napon belül az emberi csíra már tizenhat minden osztódással kisebb és kisebb sejtből áll. Közben a petevezetéken a méh ürege felé vándorol, ahová a negyedik napon ér el a most már száznál is több sejtből álló, szederhez hasonló csírahólyag (blasztociszta). A csírahólyag két részből áll: falának sejtjei alakítják majd ki a méhlepényt, s már többen vannak, mint a testet majdan létrehozó sejtek.
A következő pár nap folyamán a csírahólyag szabadon vándorol a méh üregében, és a méh nyálkahártyájának mirigyei által kiválasztott “tejjel” táplálkozik. A harmadik hét végére a csíra erősen beágyazódik a méh falán a megvastagodott nyálkahártyába. Tulajdonképpen ezzel fejeződik be a fogamzás.